A robotok kora: az emberek fele elveszítheti az állását

Negyven-ötven éve tudjuk, hogy baj lesz

50 éve tudjuk, hogy baj lesz – emlékezett vissza Kerekes Sándor, aki a Kaposvári Egyetem doktori iskoláját is vezeti. – Az én generációm 20 év alatt több erőforrást pusztított el, mint 14 ezer év alatt a többi. Egyes jövőképek szerint 2050-re kilencmilliárd lakosa lesz bolygónknak, ebből ötmilliárdan Afrikában élnek. Ott születnek a legtöbben, ahol nincs elég eltartóképesség. Nagy kihívás, hogyan lehet a túlnépesedő világot békében fenntartani.

Még nem tudjuk, túl vagyunk-e a gazdasági válságon, sokan a növekedés helyett a fenntarthatóság nevében önkorlátozást követelnek. A gazdasági növekedés és a környezetterhelés összeegyeztethető, ha berakjuk közéjük azt az éket, ami a társadalom értékrendjét, a civilek erejét és a politikusok döntését jelenti, mondta Kerekes Sándor.

A „bajkeverő” zöldek viszik előre a világot

– Biztató, hogy tudjuk, mit kell tenni – tette hozzá. – A körkörös gazdaság elmélete szerint nem szabad kibányászni a nyersanyagot, és elsüllyeszteni a hulladékot. Azt kell végiggondolni, hogyan ne legyen hulladék, az új technológiák kialakítása pedig pénz kérdése. A „bajkeverő” zöldek sokszor viszik előre a világot: annyit tüntettek, hogy miattuk ma már alig égetnek veszélyes hulladékot a fejlett világban. A szolgáltatás alapú gazdaság pedig arra törekszik, hogy az emberek tárgyak birtoklása helyett szolgáltatásokat vegyenek igénybe.
Bizalmi válság van ma az üzleti világgal és a politikusokkal szemben, az emberek nem hisznek nekik. A gazdaság javai egyenlőtlenül vannak elosztva: az USA-ban a felső egy százalék birtokolja az anyagi javak 50 százalékát. Ugyanakkor a legszegényebb pocsékolja a legtöbbet: egy afrikai asszony öt százalékos energiafelhasználással főz, mert nincs megfelelő eszköze ehhez.

Zajlik a 4. ipari forradalom

Zajlik a 4. ipari forradalom

– Közben pedig a zajlik a 4. ipari forradalom – emelte ki –, amely egy új világot hoz majd létre. A robotizáció miatt az emberek mintegy fele elveszti majd az állását, ez pedig már nincs messze: a mai 40 évesek még szembenézhetnek ezzel akár 15 éven belül. Még nem tudják, hová helyezik majd el a munkanélkülieket, mert az unatkozó emberből kitörhet a vandalizmus. Ezért kísérleteznek már az alapjövedelemmel, és az sem lehetetlen, hogy a jövőben azokért a munkákért fizetnek a legtöbbet, amelyeket senki sem akar ellátni, például a szemetesekét. A XXI. század a neurológia és a digitalizáció százada lesz, a számítógép már nagyrészt helyettesíteni tudja az agy bal féltekéjét. A környezetvédelemben vannak már eredmények: míg a biodiverzitás csökkenése, és a talajban felhalmozódó foszfor és nitrogén magas szintje a tudósok szerint a legveszélyeztetettebb vörös zónában van, addig a klímaváltozás már a kevésbé veszélyesben, a sárgában. Az elektromos autókban, a házak szigetelésében és a megújuló energiákban ugyanis üzlet van...

Elkötelezetten a fejlődésért

– Nagyon fontos témakörökről esett szó a Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalon rendezvényén – hangsúlyozta ifj. Tóth Mihály, a kaposvári Alfa-Tóth Kft. kereskedelmi vezetője-tulajdonosa. – Környezettudatos gazdálkodás, zöld gondolkodás széleskörű meghonosítása az üzleti életben: úgy vélem, hogy ennek kiemelt aktualitása van manapság. Ha fenntartható fejlődésről van szó, akkor bizony nem kizárólag távlatokban kell gondolkodni, hanem arra is, hogy mit tehetünk már most a saját, közvetlen környezetünkben.

Kerekes Sándor professzor tartott előadást a Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalonján

Cégük elkötelezettségére utalva a szakember rámutatott: napelem, napkollektor és brikettáló rendszert is üzembe helyeztek új üzemük és irodaházuk építésénél. A fenntartható fejlődés biztosításában stratégiai kérdésként tekintenek egyebek mellett az energiafelhasználásra. Az elmúlt évtizedekben szerte a világon megnőtt a környezetszennyezés, ezért az ésszerű, energiahatékony technológia alkalmazása létkérdés. Szakterületük kapcsán megjegyezte: a 2020-ban életbe lépő új építőipari előírások a jelenleginél is lényegesen szigorúbban szabályozzák az ágazat tevékenységét.
– Azt kell tudni: egyedül nem lehet sikerre számítani – emelte ki ifj. Tóth Mihály. – Kizárólag akkor valósítható meg a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzés, ha a különböző nemzetgazdasági ágazatok szereplői összefognak, s a jövő kihívásaira közösen igyekeznek kidolgozni a stratégiai terveket.

A csúcstechnológiák bölcs alkalmazása

Robottechnika, tömeges automatizálás, s az ezzel összefüggő foglalkoztatási-társadalmi kérdések: Gerber András, a Kaposvári Videoton tanácsadója szerint ezek a problémák korántsem a távoli jövő gondjai, hanem erre belátható időn belül megnyugtató választ szükséges találni.
– Az ipar 4.0, az automatizált folyamatokról, a csúcstechnológiák bölcs alkalmazásáról is szól – fejtette ki. – Feltétlenül foglalkozni kell a foglalkoztatással kapcsolatos teendőkkel. A döntéshozók nyilván tudják: bizonyos irányokkal nem vagy csak nehezen lehet változtatni. Időben kell kidolgozni a választ a legfontosabb szakmai kihívásokra.

Szabó Károly Attila, a Szkita-Kimmel Kft. ügyvezető igazgatója szerint újszerű és ezúttal is színvonalas volt a Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalon. Úgy látja: az előadás is rávilágított arra, hogy az érdek alapon működő gazdasági folyamatok olyan hatalmas változás elé állítja a társadalmat, amelyre időben fel kell készülni. Különösen fontos üzenetnek tartja a környezetszennyezésével kapcsolatos problémák kezelését.
– Gyakran hallani lehet, hogy a legszegényebb országok általában legnagyobb környezetszennyezők, mivel nincs elég tőke a modern műszaki megoldások meghonosítására – folytatta. – Ha már a tökéletes megoldást azonnal nem lehet kiépíteni, de akkor legalább a tisztességes eljárásra kell törekedni. Ez globális érdek.